12. fejezet

Yesung szemszöge:

-         Na emberek, akkor most jön a csókjelenet! – kiáltotta el magát a producer.

-         Mi? – kérdeztük egyszerre Mia-val.

-         Mondom csókjelenet! – ismételte magát. – Nem lehet hallani a hangom?

-         De igen! Csak meglepett minket! – mondtam.

-         Ez egy esküvői fotósorozat! Még szép, hogy lesz csók! Na készüljetek fel! – utasított minket.

Ránéztem Mia-ra. Láttam arcán félelmet, és a meglepődöttséget.

-         Minden rendben van? – léptem oda hozzá.

-         Igen! Vagyis nem! Ideges vagyok! – tördelgette kezeit.

-         De miért? Hiszen már annyi filmben játszottál el csókjelenetet!

-         Igen! De ez most más!

-         Miben lenne más?

-         Mert én….nem tudom!

-         Nyugodj meg! Nem lesz semmi gond! – próbáltam nyugtatni, de belül én is ideges voltam.

-         Készen álltok? – jött oda hozzánk a rendező.

-         Igen! – mondtam határozottan.

-         Csak egy pici puszi! – mosolyodott el. – Kezdés van emberek!

Felálltunk egymással szembe. Majd közelebb léptem hozzá, és végigsimítottam arcán. Éreztem, hogy egy kicsit megremeg az érintésemtől. Belenéztem gyönyörű barna szemeibe, teljesen megbabonázott. Előtte még sosem voltunk ilyen közel egymáshoz. Gyengéden álla alá nyúltam, felemeltem a fejét. Lassan kezdtem el arcommal közelíteni felé. Éreztem leheletét ajkaimon. Egyre jobban vágytam rá, hogy megcsókolhassam. Nem bírtam tovább várni, megcsókoltam. Olyan gyengéden csókoltam, ahogy csak tudtam. Közelebb húztam magamhoz, hogy át tudjam ölelni. Nem tudom mióta álltunk így, de nem is érdekelt.

-         Ééééés ennyi!! – hallottuk meg a producer hangját. – Köszönöm emberek! Mára ennyi!

Elszakadtam ajkaitól, de nem mertem a szemébe nézni.

-         Nekem…mo..most mennem…kell! – mondtam lehajtott fejjel, majd besiettem az öltözőmbe.

Nem tudom mi ütött belém, de valami furcsa érzésem támadt! Gyorsan átöltöztem, majd hazasiettem. Hazaérve csak Teukie-t találtam.

-         Szia! – léptem be a konyhába. – Többiek?

-         Szia! Elmentek egy kicsit sétálni!

-         Te nem mentél?

-         Nem volt kedvem! Hogy ment a forgatás?

-         Jól! – válaszoltam szűkszavúan. – Teuk kérdezhetek valamit?

-         Persze! Mondjad csak!

-         Tegyük fel, hogy van egy lány és egy fiú! A fiú nem bírja a lányt, de az idők folyamán kezdi megkedvelni. Majd adódik egy olyan helyzet, ahol meg kell csókolniuk egymást. A fiú pedig ekkor valami nagyon furcsát érez.

-         Mit?

-         Amikor a lány vele van, önmaga lehet. Neki nem kell megjátszania magát. Mindig vele akar lenni, megvédeni mindentől. Ha vele van, a fiú számára megszűnik a világ, és csak ők ketten léteznek.

-         És a fiú mit érzett a csók közben?

-         Azt hogy a szíve hevesebben kezdett verni a kelleténél, pillangók repkedtek a gyomrában, izzadt a tenyere, és nem akarta, hogy vége legyen a csóknak.

-          Ez csak egyet jelenthet!

-         Mit? – néztem rá kérdőn.

-         Beleszerettél Mia-ba!

-         Mi?? Nem! – titkoztam. – Honnan tudtad, hogy Mia-ról van szó??

-         Amióta vele vagy, mintha kicseréltek volna! Állandóan mosolyogsz! Amikor a forgatásra indulsz, kicsattansz a boldogságtól! Szereted, csak magadnak nem mered bevallani!

-         Nem tudom Teuk! Nehéz ez az egész! – hajtottam le a fejem. – De most inkább felmegyek a szobámba!

-         Rendben menj csak!

-         Teuk! – fordultam vissza.

-         Igen?

-         Köszönöm! – mosolyodtam el.

-         Nincs mit Yesung!

Ahogy beértem a szobámba, rögtön rávetődtem az ágyamra. Állandóan Mia-n járt az eszem. Tényleg szerelmes lennék belé? De az elején még ki nem állhattam. Most pedig nem tudok nem rá gondolni. Állandóan vele akarok lenni. Amikor ma megcsókoltam megszűnt körülöttem minden. Becsuktam a szemem, hátha akkor jobb lesz, de nem. Megjelentek előttem Mia gyönyörű barna szemei, majd ajkai. Azok az édes ajkak, amiket ma megcsókoltam. Azon kaptam magam, hogy megnyaltam ajkaimat. Vágyom csókjára. Újra, és újra érezni akarom csókja édes ízét. Újra meg akarom csókolni.

Nem tudom miért, de hirtelen felugrottam az ágyról, magamra kaptam a kabátom, és kirohantam a szobámból. A konyhaasztalról felkaptam a kocsikulcsom, majd megindultam az ajtó felé.

-         Teuk! Elmentem! Majd jövök! – válaszát már nem vártam meg.

Beültem az autóba, majd elindultam. Útban voltam Mia háza felé.