2012. október 6., szombat

16. fejezet




Yesung szemszöge:

Az elkövetkezendő két hét álomszerűen telt. Most már nem kellett megjátszanunk, hogy boldog pár vagyunk. Minden reggel mosollyal az arcomon ébredtem, mert tudtam, hogy mellettem van életem szerelme. Amikor megláttam édes mosolyát, feltöltődtem energiával, és máris jobban ment a forgatás. Remekül éreztük magunkat egymás társaságában. Olyan hamar eltelt a két hét, hogy észre se vettük.
Az utolsó hét hétfőjének reggelén Mia telefonjának csörgésére keltem. Mia még édesen aludt, így én vettem fel.
-          Haló? – szóltam bele álmos hangon. – Mia telefonja.
-          Mia te vagy az? – kérdezte egy férfihang.
-          Nem! Yesung vagyok! Mia még alszik! – vázoltam a helyzetet.
-          Ááá Yesung! Jason vagyok, Mia menedzsere. Megmondanád neki, hogy kerestem!
-          Igen, természetesen!
-          Nagyon köszönöm! Szia!
-          Szia! – tettem le a telefont.
Mivel már nem tudtam visszaaludni, lementem a konyhába reggelit készíteni. Épp elkészültem mindennel, amikor megjelent Mia a konyhában.
-          Jó reggelt! – nyomott egy csókot a számra.
-          Jó reggelt! – húztam közelebb magamhoz. – Hogy aludtál?
-          Remekül! – ült le az asztalhoz. – Te?
-          Én is! – mosolyogtam. – Kerestek telefonon!
-          Ki? – nézett rám meglepetten.
-          A menedzsered!
-          És mit akart?
-          Azt nem mondta! Megkért, hogy mondjam, meg, hogy keresett!
-          Rendben! Akkor majd visszahívom!
Reggeli után együtt elmosogattunk, majd Mia elment telefonálni. Pár perccel később már vissza is tért.
-          Na mit szeretett volna? – kérdeztem érdeklődve.
-          Ááá semmit! Csak érdeklődött, hogy mi van velem! – mondta zavartan.
-          Minden rendben van?
-          Igen persze! – mosolygott rám, majd megcsókolt. – Mi a program ma?
-          Este a fiúknál grillparti!
-          Ez remek! – örvendezett.
A nap további részében csak ültünk, és bámultuk a tv-t. Este pedig átmentünk a fiúkhoz a már előre megbeszélt grillezéshez.


Mia szemszöge:

Jason telefonhívása óta, nem találom a helyem. Próbálom leplezni a feldúltságom, de nem megy. Egyszerűen nem. A partin is csak ültem a medence szélén, és néztem ki a fejemből.
-          Mia! Mia! – szólítgatott Teuk.
-          Tessék? – eszméltem fel.
-          Minden rendben van? – kérdezte.
-          Igen! – próbáltam leplezni magam.
-          Biztos? – kérdezte gyanakvóan.
-          Nem! – szegeztem le a fejem.
-          Mi a baj? – ült le mellém.
-          Teljesen össze vagyok zavarodva!
-          De mégis mi a baj? Yesung tett valamit?
-          Nem!
-          Akkor?
-          Délután beszéltem a menedzseremmel. Elmondta, hogy otthon vár egy hatalmas lehetőség. Egy sorozat főszereplőjének választottak!
-          De ez remek hír!
-          Nem, nem az! – tiltakoztam. – Ha elfogadom, az azt jelenti, hogy itt kell hagynom Szöult, és Yesung-ot.
-          De visszajöhetsz!
-          Nem érted Teuk! Ez nem pár hónapos forgatás lenne, hanem több évig is eltartana.
-          Akkor most mit fogsz tenni?
-          Visszamondom a szerepet!
-          De ez nagy lehetőség neked! Ez az életed!
-          Nem! Az én életem itt van! – néztem Yesungra.
-          Mia! Ez a te döntésed! De mi mindig itt leszünk neked, hogy segítsünk!
-          Köszönöm Teuk! – öleltem meg. – És légy szíves ne szólj erről Yesungnak!
-          Nem fogok! – mosolygott rám.
Az este további részében már nem is érdekelt a film. Eldöntöttem, hogy karrier helyett a szerelmet választom.
Este megnéztem az e-maileket, amiket a filmmel kapcsolatban küldött nekem Jason, majd lefeküdtem aludni.


Yesung szemszöge:

Amikor hazaértünk, gyorsan lefürödtem. Mire beértem a szobába, Mia már édesen aludt. Észrevettem, hogy elfelejtette kikapcsolni a laptopot. A képernyőre pillantottam, és elakadt a lélegzetem. Egy új filmszerepet ajánlottak neki! Ami azt jelenti, hogy nemsokára el fog menni innen! Itt fog hagyni! Tehát csak játszott az érzéseimmel? Szemeim megteltek könnyel, nem bírtam tovább és kiszaladtam a szobából egyenesen az udvarra. Nem, az nem lehet, hogy csak játszadozik velem! Vagy talán mégis? Tudnom kellett volna, hogy ez csak játék! Ismét csalódnom kell a szerelemben! Nem bírtam tovább! Lerogytam a földre és zokogtam. Zokogtam, mert elvesztem azt a lányt, aki az életet jelenti nekem, mert beleszerettem. Szeretem őt, mindennél jobban! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése