2012. október 9., kedd

17. fejezet



Yesung szemszöge:

Az elkövetkezendő napokban próbáltam nem közeledni Mia felé. Nem akartam, hogy még jobban fájjon. Nem akartam tőle több hazugságot hallani. Csak arra vártam, hogy leteljen ez az egy hét. Utána elmegyek messzire, hogy kitisztuljon a fejem, és elfelejtsem. Ha az elején nem szeretek bele, talán most minden rendben lenne. Lehet, hogy a sors akarta így. Pedig a szívem mélyén azt éreztem, hogy ő a nekem való lány.
Ez az egy hét maga volt a szenvedés. Próbáltam kerülni, de nem sikerült. Amikor gyönyörű barna szemeibe néztem, szívem összeszorult, és sírni lett volna kedvem. Szívem mélyén remélem, hogy ez az egész csak egy hazugság, és minden rendben lesz. De ez az utolsó nap, és semmi sem változott. Csak annyi történt, hogy befejeződött a forgatás, a kamerák leálltak, a filmszalag véget ért, a mi kapcsolatunk pedig lezárult.
Még utoljára leültem a kanapéra, és visszagondoltam az elmúlt 3 hét eseményeire. Felelevenedtek bennem a jók, és a rosszak is egyaránt.

Mia szemszöge:

Hallgasd!
Valami megváltozott. Nem tudom miért, de Yesung másként viselkedik velem. Egész héten olyan volt, mintha kerülne engem. Alig szólt hozzám.
Ma van az utolsó nap. Már mindenki elment. Yesung a kanapén ült, én pedig még körbejártam a házat. De nem hagyott nyugodni a dolog, így beszélnem kellett vele.
-          Yesung minden rendben van? – léptem be a nappaliba.
-          Miért nem úgy néz ki? – válaszolta flegmán.
-          Nem! Mert mostanában megváltoztál!
-          Eddig is ilyen voltam, csak te láttál másnak! – folytatta a flegma beszédét.
-          Mégis mi van veled?
-          Ahhoz neked semmi közöd!
-          Szerintem, igenis van! Ha velem van valami bajod, akkor mondjad!
-          Mégis mit mondjak?
-          Azt hogy mi a bajod velem?
-          Semmi már mondtam!
-          Akkor?
-          Hagyjuk!
-          De mondjad!
-          Nem! – förmedt rám.
-          Már nem szeretsz? – kérdeztem könnybe lábadt szemmel.
-          Eddig sem szerettelek! – hangja szánalommal teli volt. Egy könnycsepp gördült le arcomon.
-          Ne mond ezt kérlek!
-          Ez az igazság!
-          De a grillparti után nem ezt mondtad! – mondtam könnyeimmel küszködve.
-          Azt csak a műsor miatt mondtam! Nem érzek irántad semmit!
-          Nem ez nem igaz! – kiabáltam.
-          De igen! Menj csak vissza Amerikába! Az a te világod! Felejts el örökre!
Utolsó szavai hallatán nem bírtam tovább, kiszaladtam az udvarra. Lerogytam és sírtam. Nem érdekelt ki lát, csak zokogtam.
Hallgasd!
Szívem megtelt gyűlölettel. Úgy éreztem el kell mondanom, mit érzek! Visszamentem a házba, és Yesung elé álltam, aki a kanapén ült.
-          Yesung!
-          Mit akarsz? – nézett rám.
-          Szeretném, ha végig hallgatnál!
-          Mondjad!
-          Ígérem rövid leszek! – kezdtem bele mondandómba. – Most fogsz felőlem utoljára hallani. Békén hagylak! El fogok tűnni az életedből. Ez a pár hónap nekem maga volt a mennyország. Nem tudom neked mit jelentett?!  Folyamatosan kezdtelek megkedvelni, és szépen lassan beléd is szerettem. De aztán megváltozott minden, csak azt nem tudom, hogy mi. Szeretlek! A szívem egy darabja mindig a tiéd lesz. Ígérem el foglak felejteni. Békén hagylak, hogy nyugodtan éld az életed! Azt kívánom, hogy a következő barátnődet becsüld meg, és légy vele boldog. Tedd boldoggá, és sose hazudj neki! Csak egy dolgot kérek még! Mondd a szemembe, hogy nem szeretsz, és akkor tényleg hinni fogok neked! – mondtam, közben megállás nélkül folytak a könnyeim. Yesung felállt, és a szemembe nézett.
-          Nem szeretlek! – mondta.
Úgy éreztem, mintha szíven szúrtak volna. Megfogtam a csomagjaimat, és elindultam.
-          Viszlát Yesung! – mondtam, majd elindultam.


Yesung szemszöge:

Hallgasd!

Amikor Mia kiment az ajtón, nem bírtam tovább, zokogni kezdtem. Persze, hogy még mindig őrülten szeretem. Életem legnehezebb dolga volt, a szemébe nézni, és hazudni neki. Gyűlöltem magam, hogy ezt tettem vele, de nem volt más választásom. Így talán mindkettőnknek könnyebb lesz. Sosem fogom elfelejteni.
Nem tudom mennyi idő lehetett, talán már este is volt. Én még mindig a kanapén ültem, kisírt szemekkel, és csak bámultam magam elé.
-          Yesung! Minden rendben van? – törtek rám a fiúk.
-          Elment! – csak ennyit tudtam mondani.
-          Ki?
-          Mia!
-          De mégis miért? – hüledezett Teuk. – Nekem azt mondta maradni fog!
-          Ja, lehet úgy volt, amíg nem kapott egy főszerep ajánlatot Amerikából.
-          Yesung! Azt visszamondta...miattad.
-          Mi? – ugrottam fel az ágyról.  


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2012. október 6., szombat

16. fejezet




Yesung szemszöge:

Az elkövetkezendő két hét álomszerűen telt. Most már nem kellett megjátszanunk, hogy boldog pár vagyunk. Minden reggel mosollyal az arcomon ébredtem, mert tudtam, hogy mellettem van életem szerelme. Amikor megláttam édes mosolyát, feltöltődtem energiával, és máris jobban ment a forgatás. Remekül éreztük magunkat egymás társaságában. Olyan hamar eltelt a két hét, hogy észre se vettük.
Az utolsó hét hétfőjének reggelén Mia telefonjának csörgésére keltem. Mia még édesen aludt, így én vettem fel.
-          Haló? – szóltam bele álmos hangon. – Mia telefonja.
-          Mia te vagy az? – kérdezte egy férfihang.
-          Nem! Yesung vagyok! Mia még alszik! – vázoltam a helyzetet.
-          Ááá Yesung! Jason vagyok, Mia menedzsere. Megmondanád neki, hogy kerestem!
-          Igen, természetesen!
-          Nagyon köszönöm! Szia!
-          Szia! – tettem le a telefont.
Mivel már nem tudtam visszaaludni, lementem a konyhába reggelit készíteni. Épp elkészültem mindennel, amikor megjelent Mia a konyhában.
-          Jó reggelt! – nyomott egy csókot a számra.
-          Jó reggelt! – húztam közelebb magamhoz. – Hogy aludtál?
-          Remekül! – ült le az asztalhoz. – Te?
-          Én is! – mosolyogtam. – Kerestek telefonon!
-          Ki? – nézett rám meglepetten.
-          A menedzsered!
-          És mit akart?
-          Azt nem mondta! Megkért, hogy mondjam, meg, hogy keresett!
-          Rendben! Akkor majd visszahívom!
Reggeli után együtt elmosogattunk, majd Mia elment telefonálni. Pár perccel később már vissza is tért.
-          Na mit szeretett volna? – kérdeztem érdeklődve.
-          Ááá semmit! Csak érdeklődött, hogy mi van velem! – mondta zavartan.
-          Minden rendben van?
-          Igen persze! – mosolygott rám, majd megcsókolt. – Mi a program ma?
-          Este a fiúknál grillparti!
-          Ez remek! – örvendezett.
A nap további részében csak ültünk, és bámultuk a tv-t. Este pedig átmentünk a fiúkhoz a már előre megbeszélt grillezéshez.


Mia szemszöge:

Jason telefonhívása óta, nem találom a helyem. Próbálom leplezni a feldúltságom, de nem megy. Egyszerűen nem. A partin is csak ültem a medence szélén, és néztem ki a fejemből.
-          Mia! Mia! – szólítgatott Teuk.
-          Tessék? – eszméltem fel.
-          Minden rendben van? – kérdezte.
-          Igen! – próbáltam leplezni magam.
-          Biztos? – kérdezte gyanakvóan.
-          Nem! – szegeztem le a fejem.
-          Mi a baj? – ült le mellém.
-          Teljesen össze vagyok zavarodva!
-          De mégis mi a baj? Yesung tett valamit?
-          Nem!
-          Akkor?
-          Délután beszéltem a menedzseremmel. Elmondta, hogy otthon vár egy hatalmas lehetőség. Egy sorozat főszereplőjének választottak!
-          De ez remek hír!
-          Nem, nem az! – tiltakoztam. – Ha elfogadom, az azt jelenti, hogy itt kell hagynom Szöult, és Yesung-ot.
-          De visszajöhetsz!
-          Nem érted Teuk! Ez nem pár hónapos forgatás lenne, hanem több évig is eltartana.
-          Akkor most mit fogsz tenni?
-          Visszamondom a szerepet!
-          De ez nagy lehetőség neked! Ez az életed!
-          Nem! Az én életem itt van! – néztem Yesungra.
-          Mia! Ez a te döntésed! De mi mindig itt leszünk neked, hogy segítsünk!
-          Köszönöm Teuk! – öleltem meg. – És légy szíves ne szólj erről Yesungnak!
-          Nem fogok! – mosolygott rám.
Az este további részében már nem is érdekelt a film. Eldöntöttem, hogy karrier helyett a szerelmet választom.
Este megnéztem az e-maileket, amiket a filmmel kapcsolatban küldött nekem Jason, majd lefeküdtem aludni.


Yesung szemszöge:

Amikor hazaértünk, gyorsan lefürödtem. Mire beértem a szobába, Mia már édesen aludt. Észrevettem, hogy elfelejtette kikapcsolni a laptopot. A képernyőre pillantottam, és elakadt a lélegzetem. Egy új filmszerepet ajánlottak neki! Ami azt jelenti, hogy nemsokára el fog menni innen! Itt fog hagyni! Tehát csak játszott az érzéseimmel? Szemeim megteltek könnyel, nem bírtam tovább és kiszaladtam a szobából egyenesen az udvarra. Nem, az nem lehet, hogy csak játszadozik velem! Vagy talán mégis? Tudnom kellett volna, hogy ez csak játék! Ismét csalódnom kell a szerelemben! Nem bírtam tovább! Lerogytam a földre és zokogtam. Zokogtam, mert elvesztem azt a lányt, aki az életet jelenti nekem, mert beleszerettem. Szeretem őt, mindennél jobban! 
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2012. október 5., péntek

15. fejezet




Yesung szemszöge:

Ahogy álltunk a színpadon, és öleltük egymást, valami furcsa érzés kerített hatalmába. Úgy éreztem, hogy Mia-val összetartozunk. Olyan erősen szorítottam magamhoz, amennyire csak tudtam. Tudatni akartam vele, hogy szeretem, és hogy megvédem akár az életem árán is. De nem volt bátorságom elé állni, és mindezt a szemébe mondani. Egyszerűen féltem. Féltem az érzéseimtől, a csalódástól. Eddigi életem során már rengeteget csalódtam. Félek, ha elmondom az érzéseimet, valami rossz fog történni, és ismét csalódnom kell a szerelemben.
A koncert után egy kis fogadást is tartottunk. Mindenki ott volt, aki számít. Remekül éreztük magunkat. Fél szemmel mindig Mia-t kerestem. Meg is találtam. Épp Sungmin, Wookie, és Kyu társaságában volt. Szemmel láthatóan nagyon jól elvoltak, beszélgettek, nevetgéltek. Nem tudom miért, de hirtelen rám tört egy furcsa érzés. Mintha féltékeny lennék. Azt akartam, hogy csak velem legyen, és senki mással.
-          Yesung! Yesung! – szólalt meg Teuk.
-          Te..tessék! – eszméltem fel.
-          Minden rendben van? – kérdezte aggódva.
-          Igen, csak elkalandoztam egy kicsit.
-          Csak nem Mia-n járt az eszed.
-          Nem! – vágtam rá.
-          Yesung! – nézett rám.
-          De igen! Rajta járt az eszem!
-          Miért nem beszélsz vele?
-          Mert félek! Félek az érzéseimtől. Félek, hogy ő máshogy érez irántam. Félek attól, hogy csalódni fogok!
-          Higgy nekem Yesung! Mond el neki, mit érzel! Nekem van egy olyan érzésem, hogy nem vagy közömbös számára.
-          Ezt meg miből gondolod?
-          Abból, ahogy rád néz. Te ezt nem veszed észre, de egy kívülálló rögtön kiszúrja. Tetszel neki! Csak beszélj vele, és ne félj! Rendben?
-          Rendben! – bólintottam. – És Teuk!
-          Igen!
-          Köszönöm! – mosolyogtam.
-          Szívesen! – mosolygott vissza. – A csapattagokért bármit!
Eldöntöttem magamban, hogy majd otthon fogok beszélni Mia-val, mivel ott csak ketten leszünk, nem zavar senki, és talán bátrabb is leszek. Az este további részében igyekeztem nem kimutatni, hogy mennyire zavar, ha mással látom. Nagyon idegesítő volt látni, hogy mennyien sündörögnek körülötte.
Éjfél körül ért véget a fogadás. Elbúcsúztunk a többiektől, majd hazaindultunk. Efész úton nem szóltunk egymáshoz egy szót sem.
Amikor megérkeztünk leállítottam a motort.
-          Mia! Megérkeztünk! – kapcsoltam ki az övem. Semmi válasz nem jött. – Mia! – hajoltam közelebb hozzá, amikor észrevettem, hogy alszik. Olyan édesen, és békésen aludt, hogy nem volt szívem felébreszteni. Gyorsan kiszálltam az autóból. Átsiettem a másik oldalra, kinyitottam az ajtót, majd ölbe kaptam Mia-t és elindultam befelé. Az ajtónál megálltam, ugyanis zárva volt, a kulcs viszont a zsebemben. Esélytelen hogy ki tudom nyitni az ajtót. De nem volt szívem felébreszteni, olyan édesen aludt. – Remek Yesung, gratulálok! Ezt jól megcsináltad! – motyogtam magamban. – Istenem segíts nekem! – sóhajtottam az ég felé.


Mia szemszöge:

Nagyon fáradt voltam, így az autóban el is aludtam. Ismerős illatra ébredtem fel. Kinyitottam a szemem, amikor észrevettem, hogy két erős kar tart. Felnéztem és megláttam Yesung-ot, amint az eget kémleli. Olyan gyönyörű volt, ahogy a Hold fénye rásütött, és megvilágította tökéletes arcát.
-          Yesung! – szóltam hozzá halkan.
-          Igen? – kapta oda tekintetét.
-          Mi történt? – kérdeztem.
-          Elaludtál, és nem volt szívem felébreszteni! – mosolygott rám.
-          De mégis miért állunk itt kint?
-          A lakáskulcs a zsebemben van, és mivel nem volt szívem felébreszteni, ezért nem tudtam elővenni a kulcsot sem.
-          Felébreszthettél volna! – mosolyogtam rá. – Mióta állunk itt?
-          Pár perce! Ne aggódj! – mosolygott rám.
Elmosolyodtam, majd letett a földre. Elővette a kulcsokat, és bementünk a házba. Gyorsan elmentem, és letusoltam. Amíg Yesung tusolt, én addig a konyhában pakoltam.
-          Mia! – lépett be a konyhába.
-          Igen? – fordultam felé.
-          Beszélni szeretnék veled! – jött egyre közelebb hozzám.
-          Rendben! – támaszkodtam meg a konyhapulton.
-          Nos arról lenne szó, hogy én…én.. – kezdett bele, közben a földet bámulta.
-          Minden rendben van?
-          Igen! Vagyis nem! Vagyis én….ahhj de nehéz!
-          Mi a baj?
-          Te!
-          Én vagyok a baj? – lepődtem meg.
-          Nem! Vagyis nem úgy értettem!
-          Akkor hogy?
-          Nem tudom, hogyan mondjam el!
-          De mégis mit?
-          Azt hogy szeretlek! – bökte ki végül, amitől én teljesen ledermedtem. Azt hittem rosszul hallok! Bele sem mertem gondolni, hogy így érez irántam. – Tudom, hogy ez most hirtelen jött, és ha most meg akarsz ütni, akkor csak tessék, de már nem bírtam tovább magamban tartani! – hadarta. – És azt is megértem, ha te nem így érzel irántam, de én már nem bírtam tovább….- már én sem bírtam tovább, ezért ajkaira tapadtam. Hosszasan csókoltuk egymást. Átkaroltam nyakát, ő pedig derekamat. Közelebb húzott magához. Csak akkor szakadtunk el egymástól, amikor levegőre volt szükségünk. – Szóval, akkor te is…
-          Én is szeretlek! – mosolyogtam rá.
-          Akkor most mi….tudod…együtt vagyunk?
-          Ha te is szeretnéd! – néztem a szemébe.
-          Mindennél jobban! – csókolt meg ismét.
Még vagy fél óráig álltunk és csókoltuk egymást. Majd kéz a kézben elmentünk a szobába, és lefeküdtünk aludni. Egymást ölelve aludtunk el. 
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2012. augusztus 4., szombat

14. fejezet




Mia szemszöge:

Reggel kipihenten ébredtem. Gyorsan felöltöztem, majd minden cuccomat összepakoltam, mivel ma költözünk össze Yesung-al. A nagy pakolás közben azért volt időm bekapni pár falatot is. Pont elkészültem, amikor megérkezett értem az autó. Bepakoltam mindent a kocsiba, és már útnak is indultunk az új lakásom felé.
Amikor megérkeztünk Yesung és a rendező már a kapuban vártak, hogy filmre vegyék a megérkezésünket. Ez még úgy megy, ahogy a producer elmondja. De a következő 3 hét történéseit mi fogjuk alakítani. Itt már nem lesz betanult szöveg, itt minden spontán lesz.
-          Jó reggelt! – szálltam ki az autóból.
-          Jó reggelt! – üdvözöltek.
-          Nos akkor készen álltok a közös életre? – nézett ránk a rendező.
-          Mia? – nézett rám Yesung. Nem szóltam csak bólintottam egyet. – Mi készen állunk!
-          Akkor indulás!
Beléptünk a házba, és elállt a lélegzetem. Hatalmas volt a ház. Az ajtón belépve egy kis előtér volt, ahol csak egy cipőszekrény, és egy fogas található. Levettük a cipőnket, majd elindultunk felfedezni az egész házat. Ahogy beléptünk egy hatalmas nyitott tér tárult a szemünk elé. Balra található a konya, és az étkező, jobbra pedig a nappali. A bejárattal szemben van egy hatalmas üvegajtó, amin kijutunk az erkélyre. Az erkélyen található egy hatalmas asztal székekkel és padokkal, és egy kerti grill is. Az emeleten található a hálószoba, a WC, és a fürdőszoba. Bementem a hálószobába, majd leültem az ágyra. Tágas hálószoba, egy hatalmas franciaággyal, beépített szekrényekkel és az ágy két oldalán két kis éjjeliszekrénnyel. Hátradőltem az ágyon. Olyan puha és kényelmes volt, hogy rögtön el tudtam volna aludni.
-          Yesungbombaaaaaaa! – kiáltotta el magát Yesung, majd bevetődött mellém az ágyba. Nem szóltam semmit csak elnevettem magam. Az oldalamra fordultam, hogy lássam, mit csinál. Olyan aranyosan feküdt hason az ágyon, fejét a párnába fúrva. – Olyan kényelmes! – nyöszörögte a párnába. – Szerinted is? – könyökölt fel ő is.
-          Igen! Nagyon kényelmes! – mosolyogtam.
Miután megnéztük az egész házat, a rendezővel még pár dolgot tisztáznunk kellett. Elmondta, hogy mostantól magunk alakítjuk az eseményeket, de vannak előre megbeszélt programok is. Oda megyünk, ahova akarunk, de a kamerák elkísérnek minket. De természetesen lesznek szabad estéink is, kamerák nélkül. Ezután mindenki elhagyta a házat, és csak ketten maradtunk. Mostantól csak ketten leszünk.


Yesung szemszöge:

Miután mindenki elhagyta a házat, felmentünk a hálóba, és kipakoltuk a bőröndjeinket. Szépen berendezkedtünk, otthonossá téve a házat 3 hétre. Mivel nem volt időnk ebédet főzni, ezért kénytelenek voltunk rendelni. Miután megebédeltünk, nekem sajnos indulnom kellett, mert este fellépés, és még előtte sok a tennivaló.
-          Akkor én megyek is! – húztam fel a cipőmet.
-          Rendben!
-          Este küldöm a kocsit érted, és elhoz a koncert helyszínére!
-          Igazán nem kell! El tudok menni busszal is!
-          De kell! – néztem Mia-ra. – Nem szeretném, ha valami bajod esne! Rendben?
-          Igen rendben van! Mikor jön az autó?
-          7 óra?
-          Addigra kész leszek!
-          Na de most már tényleg megyek! Szia! – pusziltam meg homlokát.
-          Sz..szia!
Amint kiléptem az ajtón, olyan érzésem volt, mintha mi tényleg a valóságban is egy párt alkotnánk.
Megérkeztem a koncert helyszínére. Rögtön mehettem is próbára. 2 óra próba után volt egy kis időnk pihenni.
-          Milyen az új házatok? – fordult felém Wookie.
-          Nagyon tetszik! Minden nagyon szép benne! – áradoztam. – De a legszebb a hálószoba. Olyan hatalmas a franciaágy!
-          Na ott lehet ám jókat….. – kezdett bele Hyuk a mondandójába, de Hae befogta a száját.
-          Jobb, ha inkább csendben maradsz! – nevetett Hae.
-          Gyertek át egyik este, és ti is megnézhetitek! – ajánlottam fel.
-          Rendben, de most nyomás mindenki öltözni! – utasított minket Teuk.
Mindenki elment öltözni, és hamarosan kezdődhetett is a koncert Kangin tiszteletére.


Mia szemszöge:

Miután Yesung elment, leültem egy kicsit tv-t nézni. Olyan unalmas volt a műsor, hogy elszundítottam. De még időben felkeltem, hogy el tudjak készülni az esti koncertre. Elmentem gyorsan lefürödtem, felvettem az egyik kedvenc ruhámat. A hajamat egy kicsit begöndörítettem, és feldobtam magamra egy laza sminket. (Mia ruhája)
A kocsi pontban 7-kor megérkezett értem. Beszálltam és már úton is voltam a koncertre. Az egyik segéd a VIP szektorba kísért. A fiúk szüleivel és testvéreivel együtt ültem, és velük együtt nézhettem végig a koncertet. Mindenki nagyon kedves volt hozzám. A koncert közepén egyszer csak elsötétült minden. A sötétből pedig Yesung sétált ki.
-          Van itt egy hölgy, aki számomra nagyon kedves! Mia Lewin! Kérlek, gyere fel a színpadra! – hallottam meg édes hangját, amitől nagyon meglepődtem. Felsiettem a színpadra.
-          Mi ez az egész? – kérdeztem meglepődve.
-          Majd meglátod! – mosolygott. – Ülj le!
Leültem a székre, ami nekem volt kikészítve, Yesung pedig már el is tűnt a sötétben. „Mi ez az egész?” gondoltam magamban. Kicsit zavarban voltam, hogy mindenki engem néz.
(Hallgasd!)
Egyszer csak elindult a zene. Én csak kapkodtam a fejem ide-oda, nem értettem semmit. Nagyon kellemes hangzású zene volt. Ismerős volt számomra, mintha már hallottam volna. Ekkor kigyúltak a fények, megláttam Yesung-ot fehér öltönyben egy szál vörös rózsával a kezében. Lassan elindult felém, majd elkezdett énekelni. Hangja kellemesen csengett, bejárta egész testem. Csak csodáltam, ahogy közeledett felém. Olyan volt, mint egy álom. Végig a szemembe nézett, láttam rajta mennyire izgatott. Amikor odaért hozzám átnyújtotta nekem a rózsát. Zavarban voltam. Elvettem a rózsát, majd megszagoltam. Kellemes illata volt. Elmosolyodtam. Ekkor Yesung megfogta a kezem. A rajongók csak sikítoztak, de nem érdekelt, mert most csak nekem énekel. Belenéztem gyönyörű barna szemeibe, és teljesen elvesztem bennük. Nem tudtam nem mosolyogni. Amíg véget nem ért a szám, addig csak egymást néztük. Amikor véget ért a szám, felálltam. Egy könnycsepp gördült le arcomon, amit Yesung észrevett, majd gyengéden letörölte azt, de közben egy percre sem engedte el kezem. Abban a pár percben boldognak éreztem magam, én voltam a világon a legboldogabb ember. Annyira meghatódtam, hogy nem bírtam és sírni kezdtem. Yesung magához rántott, megpuszilta fejem, és szorosan megölelt.
-          Köszönöm! – mondtam könnyeimmel küszködve. Csak álltunk a színpadon, és öleltük egymást. 
Bejegyezte: dátum: 2 megjegyzés:

2012. augusztus 2., csütörtök

13. fejezet




Mia szemszöge:

A forgatás után rögtön hazasiettem. Lefürödtem, majd leültem tv-t nézni. Nem volt semmi a műsorok között, ami lekötötte volna a figyelmem. Hosszú keresgélés után végre találtam egy elfogadható csatornát. Épp egy szerelmes film ment a csatornán, gondoltam ez jó lesz. A film egy fiú, és egy lány szerelméről szólt, akik nem merték bevallani egymás iránt érzett szerelmüket. De természetesen a végén egymásra találtak, és elcsattant az a tipikus filmbeli szerelmes csók. De amikor megláttam a csókot, valami a szívembe hasított, és rögtön Yesung csókja jutott eszembe. Becsuktam a szemem, hátha el tudom felejteni a csókot, de nem sikerült. Megjelent előttem Yesung arca, édes mosolya, gyönyörű barna szemei, amelyekkel, ha rám néz, rögtön elolvadok. Ajkai, melyeknek ma megérezhettem édes ízét. Vágyom édes csókjára, újra és újra érezni akarom ajkait. De ez sajnos többször nem történhet meg. Vagy mégis? Ha elmennék hozzá és….Mia mi jut eszedbe! Ezt sürgősen felejtesd el! Mégsem állíthatok oda, és támadhatom le Yesung-ot!
A nagy gondolkodásban elnyomott az álom. Álmomban ismét átélhettem a csókunkat, de ez most szenvedélyesebb volt. Yesung egy kicsit eltávolodott tőlem, de homlokunk még mindig összeért, és csak ennyit suttogott „Szeretlek”! Elmosolyodtam, majd meg akartam csókolni, de ekkor felijedtem. Kopogást hallottam. Összeszedtem magam, majd kinyitottam az ajtót, de nagy meglepetésemre senki nem volt ott. Lehet, hogy már hallucinálok is, és senki sem kopogott?! Jobb lesz, ha lefekszem aludni! Bementem a hálószobámba. Ahogy leraktam a fejem, rögtön mély álomba merültem!


Yesung szemszöge:

Amikor Mia háza elé értem, gyorsan kiugrottam a kocsiból, az ajtóhoz siettem, majd bekopogtam. De ekkor rám tört egy furcsa érzés. Mi lesz, ha ő másképp érez, mint én? Úgy éreztem, jobb, ha most inkább hazamegyek. Beugrottam a kocsiba, és már ott sem voltam. Megijedtem attól, hogy vissza fog utasítani! Ezt pedig most nem bírtam volna elviselni.
Hazaérve felsiettem a szobámba, és rögtön lefeküdtem aludni. Holnap hosszú napunk lesz! Délelőtt WGM, ugyanis eljött az idő, hogy Mia-val összeköltözzünk. Este pedig egy kisebb koncertet adunk. Egy kisebb SS4 lesz, olyan ráadás féle Kangin tiszteletére.
Reggel korán keltem, hogy össze tudjam pakolni minden cuccom, ami kelleni fog. Amire végeztem, a többiek már lent reggeliztek. Én is lementem hozzájuk egy közös reggelire, mert most pár hétig nem leszek velük.
-          Jó reggelt! – köszöntem.
-          Jó reggelt! – üdvözöltek.
-          Na elpakoltál mindent? – szólalt meg Teuk.
-          Igen! – mosolyogtam.
-          Reggeliiiiiiiiiii! – kiáltotta el magát Wookie.
-          Hol a kakaóm??? Yesung!!! – kiabált Kyu.
-          Bocsáss meg, de nem volt időm kakaót csinálni neked! – néztem rá.
-          Persze! Amióta megnősültél rám már nincs is időd!
-          Itt a kakaód! – szólt rá Wookie, majd letette a poharat Kyu elé.
Reggeli után segítettem Wookie-nak elmosogatni. Láttam rajta, hogy valami baja van.
-          Mi a baj Wookie? – kérdeztem.
-          Semmi! – válaszolta alig hallhatóan.
-          Ne mond ezt nekem! Ismerlek! Ezer éve egy szobában lakunk!
-          Ez az! – fakadt ki. – Most pedig itt hagysz! Mi lesz velem nélküled?
-          Gyere ide! – öleltem meg. – Visszajövök majd!
-          Tudom! De hiányozni fogsz!
-          Te is nekem!
Befejeztük a rendrakást, majd felsiettem a cuccaimért, mert már itt is voltak értem. Elbúcsúztam a fiúktól.
-          Aztán csak okosan Yesung! Nehogy, 9 hónap múlva jöjjön az utánpótlás, és keresztelőre kelljen mennünk! – kiabált utánam Hyuk.
-          Hyuk ne légy hülye! – vágta fejbe Teuk.
-          Vigyázok majd! – kiabáltam vissza. – Sziasztok!
Beszálltam az autóba, majd elindultunk az új lakásom felé, amit közel 3 hétig mondhatok magaménak. 
Bejegyezte: dátum: 1 megjegyzés:

2012. július 31., kedd

12. fejezet





Yesung szemszöge:

-         Na emberek, akkor most jön a csókjelenet! – kiáltotta el magát a producer.
-         Mi? – kérdeztük egyszerre Mia-val.
-         Mondom csókjelenet! – ismételte magát. – Nem lehet hallani a hangom?
-         De igen! Csak meglepett minket! – mondtam.
-         Ez egy esküvői fotósorozat! Még szép, hogy lesz csók! Na készüljetek fel! – utasított minket.
Ránéztem Mia-ra. Láttam arcán félelmet, és a meglepődöttséget.
-         Minden rendben van? – léptem oda hozzá.
-         Igen! Vagyis nem! Ideges vagyok! – tördelgette kezeit.
-         De miért? Hiszen már annyi filmben játszottál el csókjelenetet!
-         Igen! De ez most más!
-         Miben lenne más?
-         Mert én….nem tudom!
-         Nyugodj meg! Nem lesz semmi gond! – próbáltam nyugtatni, de belül én is ideges voltam.
-         Készen álltok? – jött oda hozzánk a rendező.
-         Igen! – mondtam határozottan.
-         Csak egy pici puszi! – mosolyodott el. – Kezdés van emberek!
Felálltunk egymással szembe. Majd közelebb léptem hozzá, és végigsimítottam arcán. Éreztem, hogy egy kicsit megremeg az érintésemtől. Belenéztem gyönyörű barna szemeibe, teljesen megbabonázott. Előtte még sosem voltunk ilyen közel egymáshoz. Gyengéden álla alá nyúltam, felemeltem a fejét. Lassan kezdtem el arcommal közelíteni felé. Éreztem leheletét ajkaimon. Egyre jobban vágytam rá, hogy megcsókolhassam. Nem bírtam tovább várni, megcsókoltam. Olyan gyengéden csókoltam, ahogy csak tudtam. Közelebb húztam magamhoz, hogy át tudjam ölelni. Nem tudom mióta álltunk így, de nem is érdekelt.
-         Ééééés ennyi!! – hallottuk meg a producer hangját. – Köszönöm emberek! Mára ennyi!
Elszakadtam ajkaitól, de nem mertem a szemébe nézni.
-         Nekem…mo..most mennem…kell! – mondtam lehajtott fejjel, majd besiettem az öltözőmbe.
Nem tudom mi ütött belém, de valami furcsa érzésem támadt! Gyorsan átöltöztem, majd hazasiettem. Hazaérve csak Teukie-t találtam.
-         Szia! – léptem be a konyhába. – Többiek?
-         Szia! Elmentek egy kicsit sétálni!
-         Te nem mentél?
-         Nem volt kedvem! Hogy ment a forgatás?
-         Jól! – válaszoltam szűkszavúan. – Teuk kérdezhetek valamit?
-         Persze! Mondjad csak!
-         Tegyük fel, hogy van egy lány és egy fiú! A fiú nem bírja a lányt, de az idők folyamán kezdi megkedvelni. Majd adódik egy olyan helyzet, ahol meg kell csókolniuk egymást. A fiú pedig ekkor valami nagyon furcsát érez.
-         Mit?
-         Amikor a lány vele van, önmaga lehet. Neki nem kell megjátszania magát. Mindig vele akar lenni, megvédeni mindentől. Ha vele van, a fiú számára megszűnik a világ, és csak ők ketten léteznek.
-         És a fiú mit érzett a csók közben?
-         Azt hogy a szíve hevesebben kezdett verni a kelleténél, pillangók repkedtek a gyomrában, izzadt a tenyere, és nem akarta, hogy vége legyen a csóknak.
-          Ez csak egyet jelenthet!
-         Mit? – néztem rá kérdőn.
-         Beleszerettél Mia-ba!
-         Mi?? Nem! – titkoztam. – Honnan tudtad, hogy Mia-ról van szó??
-         Amióta vele vagy, mintha kicseréltek volna! Állandóan mosolyogsz! Amikor a forgatásra indulsz, kicsattansz a boldogságtól! Szereted, csak magadnak nem mered bevallani!
-         Nem tudom Teuk! Nehéz ez az egész! – hajtottam le a fejem. – De most inkább felmegyek a szobámba!
-         Rendben menj csak!
-         Teuk! – fordultam vissza.
-         Igen?
-         Köszönöm! – mosolyodtam el.
-         Nincs mit Yesung!
Ahogy beértem a szobámba, rögtön rávetődtem az ágyamra. Állandóan Mia-n járt az eszem. Tényleg szerelmes lennék belé? De az elején még ki nem állhattam. Most pedig nem tudok nem rá gondolni. Állandóan vele akarok lenni. Amikor ma megcsókoltam megszűnt körülöttem minden. Becsuktam a szemem, hátha akkor jobb lesz, de nem. Megjelentek előttem Mia gyönyörű barna szemei, majd ajkai. Azok az édes ajkak, amiket ma megcsókoltam. Azon kaptam magam, hogy megnyaltam ajkaimat. Vágyom csókjára. Újra, és újra érezni akarom csókja édes ízét. Újra meg akarom csókolni.
Nem tudom miért, de hirtelen felugrottam az ágyról, magamra kaptam a kabátom, és kirohantam a szobámból. A konyhaasztalról felkaptam a kocsikulcsom, majd megindultam az ajtó felé.
-         Teuk! Elmentem! Majd jövök! – válaszát már nem vártam meg.
Beültem az autóba, majd elindultam. Útban voltam Mia háza felé.
Bejegyezte: dátum: 2 megjegyzés:

2012. július 29., vasárnap

11. fejezet




Yesung szemszöge:

Nem tudom miért, de táncolni szerettem volna vele. Amikor átöleltem, megváltozott minden. Magamba szívtam illatát, ami teljesen elvette az eszem. Egyre jobban szorítottam magamhoz.
-          Lassan indulnunk kellene! – szólaltam meg. Ránéztem az órámra, ami éjfélt mutatott. Nem volt kedvem hazamenni, inkább vele maradtam volna. – Mia! Mia! – szólítgattam, de nem jött válasz. Elaludt volna? Megpusziltam fejét. – Mia! Ébredj! – simogattam arcát.
-          Tessék? – nyitotta ki szemeit. – Mi történt? – nézett fel rám.
-          Elaludtál! – mosolyogtam rá.
-          Ne haragudj! – kért bocsánatot.
-          Semmi gond! De lassan indulnunk kellene!
-          Rendben!
Beszálltunk az autóba, majd elindultunk. Egész úton egy szót sem szóltunk egymáshoz. Amikor megérkeztünk Mia házához, leparkoltam a kapu előtt.
-          Köszönöm ezt a csodálatos estét! Nagyon jól éreztem magam! – fordult felém.
-          Nagyon szívesen! Legközelebb én főzök majd neked! – mosolyogtam rá.
-          Rendben! Szavadon foglak! – mosolygott. – Köszönöm még egyszer! – mondtam, majd megpuszilta az arcom. Teljesen meglepett ez a cselekedte.  – Jó éjszakát! – búcsúzott el, majd becsukta az ajtót.
-          Jó éjszakát Mia!
A hazaúton egész végig mosolyogtam. Úgy éreztem ez a nap, nem is lehetett volna jobb. Amikor hazaértem gyorsan lefürödtem, majd lefeküdtem aludni, mert holnap nagy nap vár ránk!
Reggel mosollyal az arcomon ébredtem, bár nem sokat aludtam. Felöltöztem, majd lementem a többiekhez.
-          Jóóó reggelt!! – üdvözöltem őket.
-          Jó reggelt!
-          Mi ez a jókedv? – kérdezte Teuk.
-          Semmi! – mosolyogtam.
-          Ne hazudj! Ha nem lenne jókedved, nem mosolyognál úgy mint a tejbetök!! – nézett rám Hae.
-          Szerintem jól sikerült a randi! – szólalt meg Siwon. Erre nem válaszoltam, csak mosolyogtam.
-          Tuti! – kiáltott fel Kangin.
-          Na mesélj! – ült le mellém Wookie, majd az asztalra könyökölt, és a két kezére támaszkodott.
-          Lefeküdtetek? – kérdezte Hyuk.
-          Nem! Dehogy!! Hülye! – néztem rá szúrós szemekkel.
-          Megcsókoltad? – kérdezte Sunmgin.
-          Nem!
-          Akkor megpusziltad? – kérdezte Shindong.
-          Nem! Nem történt semmi ilyesmi! – válaszoltam.
-          Yesung! Te milyen egy beszari alak vagy! – szólalt meg Kyu.
-          Maknae csönd legyen, és idd a kakaódat! – förmedtem rá.
-          Na meséld már el, mi történt! - szólaltak meg egyszerre.
Reggeli közben elmeséltem mindent. Miután megreggeliztem elindultam a forgatás helyszínére. Bementem az öltözőmbe, hogy felkészüljek a mai napra. Miután mindennel elkészültem kimentem, hogy elkezdődhessen a munka. Ahogy a forgatás helyszínére léptem, teljesen elállt a lélegzetem. Csodálatos volt minden! Mindenhol virágok, kiegészítők. Körbenéztem, és úgy éreztem magam, mintha egy mesebeli helyen lennék. Miután feleszméltem az ámulatból, Mia-t kezdtem keresni. Meg is találtam. Épp a producerrel beszélgetett. Észrevette, hogy nézem, majd felém fordult, és integetett. Ekkor vettem észre, mi is van rajta. Gyönyörű volt, nem egyszerűen csodálatos. Közeledett felém, én pedig csak bámultam, és szívtam magamba látványát!


Mia szemszöge:

Reggel én érkeztem előbb a forgatás helyszínére. Bementem az öltözőmbe, majd elkezdtem készülődni. Kopogást hallottam.
-          Szabad! – szóltam ki.
-          Kisasszony! Itt a ruhája, és a fodrász!
-          Köszönöm!
A fodrász rövid idő alatt egy gyönyörű frizurát készített nekem. Lazán feltűzte a hajam, amit csillogó kis csatokkal díszített. Ezután következett a ruhám. Amikor kibontottam a csomagolásból elállt a lélegzetem. Csodálatos volt. (A ruha)
-          Tetszik? – kérdezte az öltöztetőm.
-          Csodálatos! – válaszoltam.
Amikor felvettem a ruhát, gyorsan a tükörhöz siettem, hogy szemügyre tudjam venni. Tetszett, amit láttam. Megpördültem a ruhában, úgy éreztem magam, mint egy hercegnő.
Kimentem, majd megkerestem a producert. Megbeszéltem vele a mai programot. Épp befejeztük a beszélgetést, amikor megpillantottam Yesung-ot. Integettem neki, majd elindultam felé.
-          Jó reggelt! – köszöntem.
-          Jó reggelt! – mosolygott rám. – Gyönyörű vagy!
-          Köszönöm! – pirultam el. – Te is nagyon elegáns vagy!
Elkezdődött a forgatás. Ma csak fényképeket készítettek rólunk. Nagyon élveztem. Még a tó partján is készültek rólunk fényképek. Látszólag még Yesung-nak is tetszett ez az egész. De ekkor olyan képsorozat következett, amire egyikünk sem számított.

Bejegyezte: dátum: 1 megjegyzés:
Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)